Hetedik történet: Boldogok, mint a galambok...

Mi lesz abból, ha egy idegen országban kell Hermionénak és Perselusnak gombát szedniük, amely ország nyelvét mindketten beszélik? Valaha Mrs. Piton lesz Grangerből? Hogyan alakul a továbbiakban az életük? Olvasd el, pontozásnál legyél őszinte. Figyelem, ha nem tudod elviselni, hogy Magyarországon játszódik a történet nagy része, NE olvasd el!

Korhatár: 12
Kulcsok: Perselus Piton, Roxfort, Veritaserum, magas és gombászás
Kategória: romantikus
Leírás: nagyon OOC, nagyon AU, talán kissé Mary Sue

Korhatár: 12
Kulcsok: Perselus Piton, Roxfort, Veritaserum, magas és gombászás
Kategória: romantikus
Leírás: nagyon OOC, nagyon AU, talán kissé Mary Sue

BOLDOGOK, MINT A GALAMBOK

Álmosan keltem fel, semmi kedvem nem volt a buta kölykökhöz, akik ma büntetőmunkára jönnek az esti órákban. Tessék, már úgy beszélek, mint a volt tanárom. Én, Hermione Granger, a Roxfort egyik bájitaltan tanára pont úgy beszélek a diákokról, mint ahogy Perselus Piton tette évekkel ezelőtt. Az első három évfolyamban én tanítom meg a bájitalfőzés minden csínját-bínját, majd negyedik osztálytól Perselus Piton, a volt bájitaltanárom oktatja ezt a csodálatos részét a mágiának. Sajnálatos módon diákként nem tudtam olyan szinten átérezni milyen az, ha a diák nem rendelkezik megfelelő érzékkel a bájitalfőzés iránt, hát most, tanárként minden ízben megkóstoltatja velem az élet.

Lemegyek a nagyterembe, péntek kora reggel lévén alig szállingóznak be a diákok. A tanári asztalnál sincsenek sokan. Csendben megreggelizek, majd utána a május eleji jó időt kihasználva sétálok egyet a birtokon.

Fél óra sétálgatás után visszatérek a kastélyba, majd a könyvtárban Madam Cvikker sajnos nem tudja megmondani, hogy hol találom Arthur Lewis: Sárkánypikkely és tündérköröm című könyvét. Végül három óra keresgetés után megleltem a zárolt részen. Most tűnik csak fel, hogy elfelejtettem ebédelni menni. Még jó, hogy pénteken már nincs bájitaltan az első évfolyamokban.

– Granger professzor, segítene nekem? – szólít meg egy ötödikes hollóhátas lány.

– Miben kellene segítenem?

– A neonzöld holdkőre és annak a hoppanálásra való hatásáról kell büntetődolgozatot írnom, de akárhogy keresem, nem találok semmilyen információt. Pedig már itt keresgetek majd’ egy órája.

– Nézted már három sorral balra a második polcon? Arrafelé keresgélj. Sok szerencsét a dolgozathoz.

Visszavonultam az irodámba, ahol javítottam a rosszabbnál rosszabb dolgozatokat. Nem tudom, honnan veszik az ostoba diákok, hogy az unikornis szarvát porhanyítva rubint és smaragd porral összekeverve megakadályozhatják az üst felrobbanását. Rosszabb lesz, ahogy haladok vele, egyszerűen alapvető hibákat követnek el és nem veszik észre, hogy ezzel akár a fél kastélyt a levegőbe röpíthetik…

Szörnyülködésemből egy kopogás hoz vissza a valóságba, meg se várja, hogy szóltam, rám ront. Ezért biztos, hogy legalább kétszáz pontot vonok le, bárki is legyen az.

– Készülődj Drágám, fehér-fekete foltos, tollas gombát kell gyűjtenünk, kifogytunk a készletből. Minerva megkért minket, hogy készítsünk a Mungónak immunerősítőt és még vagy húsz másféle bájitalt. Szóval légy olyan kedves, hogy megemeled a formás hátsódat és felöltözöl. Tíz perc múlva várlak.

– Meg se kérdezel, hogy akarok-e menni? Lehet, hogy van fontosabb dolgom is, nem gondolod?

– Hogy Mr. Smith szörnyű dolgozatát javítsd? Gyere ide – hív, majd megcsókol. Minden egyes csókkal újra rabul ejti a szívemet, mindegyik olyan, mint az első, amit még a végső csata után váltottunk. Végül megszólal. – Most akkor jössz vagy sem?

– Hova megyünk?

– Mint ahogy az te is nagyon jól tudod, drága kis eminensem, ez a különleges gomba csak kevés helyen nő meg, és én a legjobbat akarom beszerezni, tehát Magyarországra megyünk. Feltehetőleg csak pár óra lesz, vacsorára már vissza is érünk, ha minden jól megy. Mit gondol Mrs. Piton?

– Még nem mentem hozzád, de remélem, hogy a lehető leggyorsabban megoldjuk ezt az ügyet, mert este hatra jön három mardekáros és két griffendéles büntetőmunkára.

– Szereted őket kínozni – jegyzi meg gúnyos mosollyal.

– Megérdemlik. Megyek, felveszem a taláromat.

Zsupszkulccsal érkeztünk, most egy erdőben vagyunk, a talaj csúszós, ezért Perselus karjára támaszkodom, majd kérdőn nézek rá.

– Szigetközben vagyunk, itt található a legjobb minőségű fehér–fekete foltos, tollas gomba. Lássuk, mit tanultál, kis eminensem?

– A fehér-fekete foltos, tollas gomba leginkább a kontinentális éghajlaton fordul elő fekete mezőgazdasági talajon illetve öntéstalajon, magas vízigénye miatt általában csak folyók közelében található. A mindössze öt centi magasságig növő gombát fehér és fekete pikkelyek borítják, amelyekből foltokat képez, e réteg fölött egy az alsó réteg színével megegyező árnyalatú úgynevezett „babatollak” helyezkednek el. Muglik nyugtatónak használják, füves emberek által maradt meg a szokás, miszerint nyugtató és ezáltal altató hatása van. De a varázslóknak sokkal fontosabb, ugyanis rengeteg bájital alap bázisát alkotja. A muglik nem látják, csak a varázserővel rendelkező lények láthatják, ez is magyarázat arra, hogy a füves emberek és javasasszonyok értenek valamennyit a mágiához.

– Megint nagyon magasra tette fel a tanára az alapkövetelmények szintjét. Büszke lehet magára, hogy ennyi mindent megtanult. Kétszáz pont a Griffendélnek. – mosolygott – Jut eszembe, valamit kihagyott a kisasszony.

– Szüretelni csak délutáni és esti órákban szabad kizárólag ezüst vágóeszközzel, a talajszinttől kettő centiméter magasságban, így csak a gombafejeket kapjuk meg, ugyan sokat kell vele melózni a begyűjtésnél, de később energiát spórolunk meg, ezzel biztosítjuk, hogy a tönk alját található váladékmirigyekből ne szabadulhasson fel méreganyag.

– Tökéletes, Ms. Granger.

– Jó tanárom volt. Merre kezdjük?

– Először is itt van ez, de vigyázz vele, mert nagyon éles – kezembe nyomott egy ezüst tőrt, amelynek a pengéjén arany szál futott végig a közepén, a markolata rubin, smaragd, zafír és gyémánt darabokkal díszített. Magának is elővett egy hasonlót, csak az övé hosszabb volt. – Gyere utánam, de vigyázz magadra a nedves talajon, nehogy bajod legyen. – elindult a tölgyerdő belsejébe.

Már két kosárnyi gombát szedtünk, amikor ágak recsegésére, ropogására lettünk figyelmesek, mivel egymás mellett haladtunk, nem kellett több három másodpercnél, mindketten készen álltunk megvédeni a másikat bármilyen állat is jön. De a zaj alapján nem állat volt. A nap már rég nyugovóra tért, emiatt szürkeség honolt mindenhol. Végül feltűnt az állatnak hitt betolakodó. Egy alacsony, vékony alkatú ember, pálcával a kezében. Nem tudtam eldönteni, hogy fiú vagy lány lehet–e, de azonnal ki is derült.

– Kik vagytok és mit kerestek itt? Mit képzeltek magatokról, ez az én birtokom! – szólalt meg haragosan a lány.

– Perselus Piton vagyok, az angliai Roxfort egyik bájitaltan tanára, ő itt mellettem a mennyasszonyom, Hermione. Fehér-fekete foltos, tollas gombát gyűjtünk. Sehol sem jelezte, hogy ez a terület bárkihez is tartozna. Mint azt Ön is nagyon jól tudja, ez egy rendkívül ritka gomba, a legjobb minőségben itt terem, ha kell, kifizetjük, de szükségünk van ezekre a gombákra.

– Nézze, tudom, hogy sokan próbálnak jobb minőségű árut szerezni, de akkor azt a húsz kilométerre fekvő falucskában tehetik meg, ott vegyenek, és ne itt vegyék el a sajátomat, amit én gondozok. – közben egyre inkább közeledik felénk a lány, nem tudom miért, de nem tűnik barátságtalannak, sőt, nagyon is barátságosnak tűnik, legalábbis ezt súgja a női megérzésem, de ezt Perselus nem értené…

– Ön már tudja, hogy kik vagyunk, a Roxfort bájitaltan tanárai vagyunk, és Ön kicsoda? – kérdezem, hátha mégis jól érzékelem, hogy barátságos lesz, talán odaadja a gombákat nekünk, természetesen horribilis árért.

– Ajándék Málna Kovács, a magyar Aranygalamb Boszorkányképzőben vagyok bájitaltan tanár. Önök a beleegyezésem nélkül törtek be a területemre és el akarják vinni azt, ami az enyém lenne. De megegyezhetünk. Hermione, mint Hermione Granger, a híres–neves Harry Potter barátja, akik legyőzték Voldemortot?

– Igen, az a Hermione vagyok.

– Minerva igazgatónő küldött baglyot, hogy két kollégája fog jönni, azt hittem, hogy csak később érkeztek. Gyertek velem, McGalagony professzorasszony kérésére vendégül kell látnom benneteket, remélem nem baj, hogy tegezlek titeket. Hívjatok Minkának, gyertek utánam. Amúgy a bagoly kicsit bolond volt, az igazgatónknak kellett volna vinnie a levelet, de az egyik diák kapta meg. Mire elért hozzám a levél, addigra gondolom, már itt voltatok.

– Nem tudtuk, hogy Minerva levelet írt volna.

– Kedves Hermione, nem hiszem, hogy mindenről beszámol nektek az igazgatónő. – majd elindult, ekkor láthatóvá vált vékony alakja az ezüst köpeny alatt, hosszú, fekete haja elszabadult, amikor a kapucnit levette a fejéről, most a lágy szellő játszik a sötét fürtökkel. Az erdőből kiérve halvány fényben látszódik a szeme, olyan, mint a macskáé, szinte világit, annyi különbséggel, hogy a lányé borostyán sárga. Perselusszal kézen fogva sétáltunk a lány mögött, amíg egy kapuig nem érünk. A kerítésen egy cirmos macska ült. Az udvarba belépve egy hagyományos, tradicionális gazdaudvarba csöppentünk bele. Hallottam már régebben a szüleimtől, hogy milyen szép Magyarországon és hogy milyen vendégszeretőek az itteniek. Azt hiszem, ezt már most megtapasztalhatom.

– Legyetek üdvözölve nálam, szerény, kicsi, talán még szegényes is, de szeretet lakik itt. Ma éjszakára maradjatok itt, majd holnap megbeszéljük, hogy mennyi gombát vihettek el. Megjegyzem, nem a legjobb helyet találtátok meg, majd holnap megmutatom, hol vannak a legszebb gombák.

A hagyományos parasztházban, amelyhez hasonlóban egyszer már jártunk Perselussal, sokkal kedvesebb, barátságosabb volt, mint a skanzenbeli házikóban.

– Nem szoktam itthon lenni, a házi manóknak még kell egy kis idő, ameddig rendbe rakják a szobátokat. Addig menjünk vacsorázni. – tanácsolta Ajándék.

***

Augusztus utolsó hetében költöztünk. Megszerettük Ajándékot, a legjobb barátnőm lett, Perselus is imádja. Nyár elején megmutatta az Aranygalamb Boszorkányképzőt, ahol kiderült, hogy a mindössze három házból álló iskolában sokkal több bájitaltan tanár van, mint bármelyik másik iskolában. Itt egyszerre folyik a bájitaltan oktatása mind a három ház tagjainak legalább két évfolyamon, ebből következik, hogy legalább hat tanárra van szükség. Egy tanárnő otthagyta az oktatást, mert babát vár, illetve rájött, hogy az oktatás nem az ő feladata, inkább elmegy a Szent Ilonába bájitalfőzőnek. Egy öreg úr visszavonult. Ezek a döntések miatt megüresedett két hely is a tanári karban. Kapva kaptunk az alkalmon, hogy barátnőnk – aki egyben az esküvői tanúnk is – közelében lehessünk. Így történt, hogy felvettek mindkettőnket a tanári karba, a Roxfortban megüresedett helyünkre valami francia nőt vettek fel. Beköltöztünk az Aranygalamb Boszorkányképző közelében a tanárok számára fenntartott lakosztályokba. Mivel mi egy párt alkotunk, ezért két egymás melletti lakosztályt kaptunk, szerencsére Ajándék lakosztálya a folyosó túlfelén van, ezért nem kell messze rohannunk, ha segítség kellene. Az iskola színeiben, azaz vörösben, sötétkékben és mentazöldben pompáznak a kárpitok a különböző helyiségekben, a falak fehérek, persze engedélyt kaptunk a módosításra, de nem fontos ez nekünk, hiszen úgyis annyi könyvünk van, hogy alig fér el a polcokon.

A tanítás előtt Ajándék körbevezetett minket, megmutatott mindent, reményeim szerint nem fogok eltévedni. Az irodám a második emeleten van, mint ahogy legtöbb tanárnak. A pincében általános tantermek találhatóak, illetve itt található a Baziliszkusz ház hálókörlete, a földszinten a konyha és a nagyterem, az első emeleten szinte csak bájitaltermek vannak, ezen a szinten találhatóak még a Turul hálókörlete, a második emeleten található az irodák mellett a Sárkány hálókörlete. Harmadik emeleten, amely igazából olyan, mint egy nagy erkély, üvegházak találhatóak, innen nyílnak a tornyok, ahol a csillagászatot tanulhatják meg a nebulók. Az iskola nagyon nagy hangsúlyt fektet a gyógynövény és a csillagászati ismeretekre, de még többet a bájitaltanra, Tóth igazgatónő felvilágosított minket arról, hogy csak azoknak a diákoknak számít sikeresnek az iskola befejezése, akik a bájitalmesteri vizsgát le tudják tenni még a tanévek alatt, ami nem kis elvárás szerény véleményem szerint, jó, persze én is megcsináltam száz százalékosra, de nem tizenkilenc évesen, hanem huszonhárom évesen. Az is igaz, hogy itt nem hét, hanem nyolc évig tart az oktatás, de ettől függetlenül elég magas az a bizonyos léc…

Szeptember 3.-a, vasárnap van. Délután óta érkeznek a mágikus lovas kocsik, furcsa nekem, hogy nincs a Roxfort Expresshez hasonló közös jármű. Minden családhoz megy egy–egy kocsi, ami elhozza a diákokat. A felsőbb évesek már a saját asztaluknál ülnek, a gólyák az előcsarnokban várnak. Tóth Nikolett igazgatóasszony, aki a kötelezően előirt ezüstszínű talárban és alatta egy krém színű estélyiben jelent meg, köszöntötte az új diákokat. Megkezdődött a beavatási ceremónia. A Roxforttal ellentétben, itt nem süveg, hanem valami más osztja be a diáksereget a házukba. Eddig nem tudtam, mi az, nagyon kíváncsi voltam, most végre én is megtudom, hogy mi lesz ez a tárgy. Az igazgatóhelyettes, Nemes-Nagy Ákos egy ezüst tálcán hozott valamilyen tárgyat, amit egy ezüstszínű textíliával takartak le. Levette a kendőt, felvette az első tekercset, majd felolvasta az első nevet:

 – Bognár Erzsébet – a megnevezett személy kilépett a tömegből, majd leült az odakészített székre, ezüstszínű talárja alatt fekete térd fölött végződő, fodros, ujjnélküli báli ruhát viselt. Jobb karját feljebb emelte, kinyújtotta. Az ezüst korbács, ami eddig a tálcán volt, rátekeredett a karjára azonnal vissza is „mászott” a tálcára, a kislány karján piros folt éktelenkedett, közepén fekete sárkány. – Sárkány – szólalt meg az igazgatóhelyettes varázsló, az egyik asztalnál óriási nagy taps tört ki. A Roxforttal ellentétben, itt mindenki örült a beosztásnak. – Ne aggódjon Bognár kisasszony, a jel pár napon belül el fog tűnni. Ez szól minden most beosztott diáknak.

Miután mind a hatvankilenc diákot beosztottak a házába, az igazgatónő szólásra emelkedett.

– Üdvözlöm az új diákokat, remélem, senki sem fog eltévedni az iskolában. A levélben értesítettük Önöket mindenről, ami fontos számukra. Egyéb fontos közlendő, hogy Földes professzor úr nyugdíjba vonult és Bogár professzorasszony itt hagyta az iskolát, hogy bájitalfőző legyen, de mindenekelőtt gyermeket szüljön. Helyettük érkeztek a Roxfortból bájitaltan tanárok. Perselus Piton és Hermione Granger professzorok, akik jegyesek. Remélem ugyanolyan jók vagy jobbak lesznek, mint a volt tanáraitok. Mint, ahogy hagyomány az iskolában, a beosztás utáni lakoma, majd az utána következő bál, amelyen minden tanulónak és tanárnak kötelező részt vennie. Kezdődjön hát a lakoma!

Már végeztünk a vacsorával, amikor eltűntek az asztalok és a székek, padok. Kezdődött a hagyományos évnyitó bál. Az igazgatónő és az igazgatóhelyettes nyitották meg a bált táncukkal, a tanárok kapcsolódtak be először, majd a tanulók is bekapcsolódtak. Fiúk, lányok függetlenül a házuk hovatartozásuktól együtt táncoltak. Ajándék kontyba tűzte fekete, hosszú haját, púderrózsaszín, csipke, V nyakú, térd fölött végződő koktélruhát viselt, az ezüst talár miatt ezüst nyaklánc és fülbevaló ékesítette a lányt. Rajtam egy mentazöld pánt nélküli, testhez simuló, hosszú ruha volt, derekánál egy vékony ezüst övvel. Perselus megmaradt a szokásos fekete nadrágnál és fehér ingnél.

– Furcsa, hogy nem a fekete talárodat hordod Perselus. – szólalt meg Ajándék.

– Ha lehetne, azt hordanám, elhiheted. Bocsáss meg Kedvesem, Ajándék, felkérhetlek egy táncra? Utána gyönyörű mennyasszonyommal szeretnék táncolni.

– Persze, mehetünk. Ígérem, nem rablom el, egészben visszahozom – kacsintott barátnőm, majd lerakták mindketten a talárjukat.

– Ajánlom, Ajándék Málna – mosolyogtam.

– Ja, csak azért, hogy tudjátok, az egyenruha a diákok számára a fehér ing vagy blúz, lányoknak a Bocskai blézer és szoknya, fiúknak Bocskai öltöny illetve a talár mindkét nemnek, tanároknak a talár színe kötelező.

Egy tánc után Perselus csak az enyém volt, egész este táncoltunk, majd visszatérve a szobánkba egymás után szabadultunk meg a ruháinktól.

***

Immár hat éve a magyar Aranygalamb Boszorkányképző bájitaltan tanárai vagyunk. Pontosabban Perselus tanít itt hat éve, én közben szülési szabadságra mentem két évre. Azonban most én is tanítok. Kovács Ajándék barátnőm lett, Emma Ajándék Piton leányom keresztanyja. Most is barátnőm lakrészében vagyunk.

– Ő kicsoda? – kérdezte kislányom egy fényképre mutatva.

– Ő az anyukád – felelte barátnőm – az esküvője napján készült ez a kép, ugye milyen szép volt a ruhája? Semmi felvágás, egyszerű krémszínű, csipke ruha, néhol egy-egy fekete csíkkal gazdagítva, apád nagyon szerencsés ember, hogy édesanyád a felesége.

– Ajándék néni, te mikor mész férjhez? – kíváncsiskodott leánykám

– Másfél hónap múlva.

– Milyen ruhád lesz?

– Majd meglátod, most játssz egy kicsit, anyukáddal meg kell beszélnem valamit – húzott ki a lányomnak berendezett szobából.

– Tudom, hogy későn szólok, de a nővérem nem fog tudni eljönni, hogy a tanúm lehessen, szóval mennyire kell szépen néznem, hogy a tanúm legyél az esküvőmön?

– Semennyire, örülök, hogy rám gondoltál, megtisztelő.

– Mit gondolsz, Perselus nem fog kiakadni, hogy téged kértelek meg?

– Nem hiszem, amíg az ő angyalkája lehet a koszorúslány és tényleg szórhat rózsaszirmokat előtted, akkor nem fogja zavarni, hogy engem választottál tanúnak, nem pedig őt.

– Imádlak titeket, annyira irigykedek rátok, hogy mindig meg tudtok egyezni, hogy szinte az apád lehetne, mégis olyan boldogok vagytok. Van ez gyönyörű lányotok, a kis Emma Ajándék, és láss csodát, hogy röpül az idő, három hét múlva négy éves lesz.

***

Már régóta vártam ezt a napot, amikor barátnőm férjhez megy.

– Annyira izgulok. Mi van, ha nemet mond? – kezdett el pánikolni Ajándék

– Már miért mondana nemet? Három éve udvarol neked Levente, apádtól kérte meg a kezedet, apádtól, aki le akarta lőni egy íjjal, mert a területére merészkedett. Nem is tudom, mintha emlékeztetne valakire…

– Ne kezdd…

– Akkor nyugodj meg, vagy kérsz egy kis Veritaserumot a vőlegényed üdítőjébe?

– Nem, köszi. Te hogy bírtad ki?

– Mit?

– Nem félsz, hogy elesel vagy bármi ilyen szörnyűség?

– Ne hülyéskedj, kettőnk közül te vagy az, aki tud tizenegy centis sarokban is táncolni, nem én.

– Hogy van a kis pocaklakó? – simogatta meg az enyhén dudorodó hasamat.

– Nagyon jól, kész csoda, hogy nem olyan rugdalódzó, mint a nővére. Remélem, következő tanév végén már tudok majd tanítani.

– Ne akard elsietni.

– Nem is tudom, ki beszél…

– Igaz, de ugye tudod, hogy Levente nem akar még babát?

– Ugyan, megoldom én ezt. Egy kis Veritaserum…

– Jaj, hagyj! Inkább szólj a kis Minka Emmának, hogy kezdje szórni a rózsaszirmokat, eljött az idő.

– Sok szerencsét, de úgyse kell neked, hiszen a szerelem miatt odaszállsz az oltár elé – arcon pusziltam barátnőmet, majd elindultam megkeresni a lányomat.

– Hogy van a világ legszebb nője? – hallottam a hátam mögül.

– Nagyon jól, de nem vagyok a világ legszebb nője.

– Számomra az vagy, az én drága eminensem, a lelki társam, gyermekeim anyja, boldogságom forrása – majd megcsókolt, ugyanolyan hévvel és őszinte szerelemmel, mint az első csókunknál. Minden egyes csókkal magához láncol és elvarázsol.

***

A függönyön át beszűrődött a kora reggeli nap sugara. Felkeltem, mert kell, pedig olyan jó lenne az ágyban még, de nem tehetem. Piton igazgatóúrhoz kell mennem megbeszélésre, mint ahogy minden bájitaltan tanárnak. Anyám, keresztanyám, keresztanyám férje, és még két tanár. Viszont a megbeszélés utáni kísérletezést már várom apám társaságában. Koppány baglya kopogtat az ablakon, elveszem a levelet, adok neki bagolycsemegét, majd megnézem, miután visszaértem. Ha az öcsém várathatott a levelével három hetet, akkor még ráérek válaszolni neki az este folyamán. Elindultam a megbeszélésre, én Emma Ajándék Piton, Perselus Piton és Hermione Granger legidősebb gyermeke, a magyar Aranygalamb Boszorkányképző huszonhét és egyben legfiatalabb bájitaltan tanára.

*Vége*

Szavazás

Amennyiben, ez lehetséges, egy rövid (1-2 mondatnyi) szöveges magyarázatot fűzzetek a pontokhoz, hogy az írók láthassák, mire kapták az adott pontszámot!A hozzászólásba másold be, a kategóriákat, és írd oda a pontszámaidat. 

Stílus

A történet olvasása közben mennyire találtad az író stílusát élvezhetőnek, kiforrottnak és gördülékenynek?

0-5-ig pontozható

Kulcsok Felhasználása

A választott kulcsok felhasználását mennyire találtad ötletesnek, egyediknek? FIGYELEM! Ez esetben a "karakterek" pont alatt csak azt kell figyelembe venni, hogy mennyire felelt meg a felhasználási feltételeknek.

Karakter: 0-5-ig pontozható

Helyszín: 0-5-ig pontozható

Varázstárgy: 0-5-ig pontozható

Fogalom: 0-5-ig pontozható

Titkos kulcs: 0-5-ig pontozható

Cselekmény

A leírt történetet mennyire találtad fordulatosnak, eseménydúsnak, izgalmasnak?

0-5-ig pontozható

Szereplők

A történet főszereplőinek és mellékszereplőinek mennyire sikerült megragadni a személyiségét, és azt átadni az olvasóknak?

0-5-ig pontozható

Szubjektív vélemény

Téged személyesen, abszolút szubjektíven mennyire fogott meg a történet?

0-5-ig pontozható